A leendő cégforma megválasztása az egyik legfontosabb döntés, amelyet cégünk alapítása előtt meg kell hoznunk. Az egyes társasági formák különféle előnyökkel kecsegtetnek, ugyanakkor eltérő kötelezettségeket is vonnak maguk után, ezért fontos ismerni a lehetőségeinket. Cikkünkben a leggyakrabban választott társasági formákat tekintjük át.
Közös vállalkozás minimális tőkével
A betéti társaság olyan társaság, amelynek legalább két tagja van: egy beltag és egy kültag. Ez a társasági forma ideális lehet olyan vállalkozásoknak, ahol a kültag inkább befektetőként jelenik meg és a beltag irányítja aktívan a cég ügyeit, mivel a beltag a vállalkozás tevékenységéért a teljes magánvagyonával felel, míg a kültag csak a bevitt vagyoni hozzájárulásáért tartozik felelősséggel. A struktúra azért is előnyös, mert a Bt. megalapításához nincs szükség nagy összegű törzstőkére és az adminisztráció is viszonylag egyszerű. Természetesen azonban ebben az esetben is kötelező társasági szerződést készíteni, amelyben rögzíteni kell a társaság működésének alapvető szabályait.
A leginkább kedvelt forma
Manapság nagy népszerűségnek örved a korlátolt felelősségű társaság (Kft.), amelynek jellemzője, hogy a tagok felelőssége főszabály szerint korlátozott, így csak a bevitt törzstőkéjük erejéig tartoznak felelősséggel, ami által a magánvagyon védett a cég esetleges adósságaitól. Eltérés a Bt.-től, hogy a Kft. megalapításához minimum 3 millió forintos törzstőkére van szükség, illetve, hogy akár egy személy is alapíthat ilyen társaságot. Fontos még, hogy nem szükségszerű, hogy minden tag azonos összegű hozzájárulást nyújtson, de minden tag törzsbetéti hozzájárulásának el kell érnie a 100 ezer forintot.
Részvénytársaság – nagy cégekre szabva
A részvénytársasági forma választása a nagyobb, tőkeerősebb vállalkozások számára lehet alkalmas, ami abból is adódik, hogy alapításához magasabb alaptőke (Nyrt. esetén 20 millió forint, míg Zrt. esetén legalább 5 millió forint) szükséges. A két típus közti különbségtétel alapja, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeivel a nevéből adódóan a tőzsdén is lehet kereskedni, míg a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba. Rt. esetén a részvényesek felelőssége korlátozott, csak a részvények névértékéig vagy kibocsátási értékéig terjed, viszont ennek megfelelően a tagoknak nincs közvetlen beleszólása a cég működésébe.
Egyéni vállalkozás
Bár hagyományos értelemben véve nem társasági formáról van szó, hiszen az egyéni vállalkozásban mindössze az egyéni vállalkozó tevékenykedik, meg kell említeni a gazdasági tevékenység folytatásának ezt a rendkívül egyszerű módját. Előnye, hogy az ezzel összefüggő regisztrációs folyamat kevésbé bonyolult, nincs szükség induló tőkére, és az adminisztráció is egyszerűbb (Ügyfélkapun keresztül is igényelhető a hozzá kapcsolódó igazolvány), ezen előnyök miatt gyakran választják azok is, akik meglévő munkaviszonyuk mellett kívánnak gazdasági tevékenységet végezni. Hátránya azonban, hogy az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felelősséggel tartozik a vállalkozás adósságaiért.
Melyik lehet a legmegfelelőbb az Ön cégének?
Ahogy azt igyekeztünk felvázolni, a megfelelő vállalkozási, társasági forma számtalan tényező függvénye, így jelentősége van a vállalkozás céljainak, a résztvevők számának, a rendelkezésre álló tőkének és a kockázatvállalási hajlandóságnak is. A döntés előtt érdemes ezeket alaposan meggondolni, illetve természetesen szakértő tanácsát is kikérni, hiszen ez a vállalkozás sikerét és pénzügyi stabilitását hosszú távon meghatározhatja.
