A munkaszerződés mind a munkáltató, mind a munkavállalók szempontjából létfontosságú dokumentum, amely meghatározza a munkaviszony feltételeit és kereteit. Ez az írásos megállapodás nem csupán a munkaviszony jogalapját biztosítja, de egyértelműen rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit is, biztosítva, hogy a foglalkoztatás átlátható és jogszerű keretek között működjön. Tartson velünk, ha érdekli, mi az, amire mindenképpen érdemes odafigyelni, ha cége munkavállalókat foglalkoztat.
Mi is az a munkaszerződés?
A munkaszerződést a munkáltató és a munkavállaló írásban kötik, már az írásbeliség is elhanyagolhatatlan jelentőségű, hiszen ennek elmulasztása esetén érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába lépést követő 30 napon belül. Vannak a Munka Törvénykönyvében előírt kötelező tartalmi elemek, amelyeket minden munkaszerződésnek tartalmaznia kell, ezek közé tartozik a munkakör, az alapbér, valamint a munkavégzés helye, ezeken kívül pedig érdemes meghatározni a munkavállaló által ellátandó feladatokat, a munkaviszony kezdetét, a munkavégzés idejét, a munkabér kifizetésének módját, valamint az egyéb, a felek által fontosnak ítélt feltételeket. Lényeges továbbá, hogy bizonyos körülményekkel összefüggésben a munkáltatót a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül tájékoztatási kötelezettség terheli, ide tartozik egyebek mellett a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye, a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, a szabadságnapok száma és az alapbéren túli juttatások tárgyköre.
Mi határolja el a munkaszerződést a megbízási és vállalkozási szerződéstől?
A munkaviszony létesítésekor több olyan probléma is felmerülhet, amelyek súlyos következményeket vonnak maguk után. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a munkaszerződés valóban munkaviszonyt hozzon létre, és ne minősüljön megbízási vagy vállalkozási szerződésnek, azaz ne legyen ún. színlelt szerződés. A munkaviszony alapján a munkavállaló rendszeresen és folyamatosan, a munkáltató utasításainak megfelelően végzi a munkát, amelyért a munkáltató munkabért fizet. Ezzel szemben megbízásnál a megbízott egy adott feladat elvégzésére vállalkozik, de nem köteles azt személyesen elvégezni, és nem illeszkedik be a megbízó szervezetébe; vállalkozási szerződés esetén pedig a vállalkozó egy meghatározott eredmény elérésére vállalkozik, és saját eszközeivel, saját kockázatára végzi a munkát. A megfelelő elhatárolás érdekében ki kell tűnnie, hogy a szerződés nem egy meghatározott feladat, hanem egy adott munkakör folyamatos ellátására irányul. Emellett szükséges a munkaidő rögzítése is, hiszen munkaviszonynál ennek a meghatározására a munkáltató jogosult, míg egy megbízási vagy vállalkozási szerződés elsődlegesen a tevékenység ellátásával elért célra összpontosít, itt tulajdonképpen nincs jelentősége annak, hogy megbízott vagy a vállalkozó mennyi időt fordít arra. Emellett fontos szempont a munkaviszonyban megjelenő alá-fölérendeltségi struktúra, ebből adódóan pedig a munkáltató utasítási és ellenőrzési joga, mely a megbízónál és a megrendelőnél is megjelenik ugyan, de nem annyira széleskörű, mint a munkaviszonyban.
Az elhatárolás jelentősége elsősorban abban áll, hogy az adóhatóság gyakran vizsgálja a munkaszerződéseket, amennyiben pedig színlelt szerződésnek minősülnek, a munkáltatók súlyos bírságokkal sújthatók vagy az elmaradt adók megfizetésére kötelezhetők, de akár a jogviszony átminősítése is elképzelhető szankcióként. Ugyan gyakoribb eset, hogy vállalkozási vagy megbízási jogviszonyt minősítenek át munkaviszonnyá (hiszen a munkaviszony jelentős adóterheket ró a vállalkozásokra, emiatt elterjedt megoldás a munkaviszony létesítésének „megkerülése”), ennek fordítottja is elképzelhető, ezért munkaszerződés esetén is érdemes odafigyelni az elhatárolást célzó elemekre.
Mit vizsgál a NAV?
Jogkövetési vizsgálatai során az adóhatóság elsősorban a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrzi, aminek során vizsgálja többek között a szerződés tartalmát, a munkavégzés körülményeit, a teljesítés dokumentumait és a tevékenység ellenértékének megfizetéséhez kapcsolódó dokumentumokat a vonatkozó nyilvántartások, iratok, számlák, igazolások alapján. Figyelembe veszi továbbá a szerződéskötést megelőző tárgyalások eredményét, a szerződés megkötésekor és a munkavégzés során tett jognyilatkozatokat, valamint a tényleges munkavégzés jellegét, melynek körében ki kell emelni, hogy a szerződés elnevezésének (azaz annak, hogy azon „munkaszerződés” szerepel) nincs jelentősége.
Összegzés
Ahogy arra cikkünkben is igyekeztünk rámutatni, a munkaszerződésekre megfelelő hangsúlyt kell fektetni, ez nem csupán jogszabályi követelmény, hanem alapvető fontosságú a cég működésének átláthatósága szempontjából is. Érdemes tehát körültekintően megfogalmazni ezeket a dokumentumokat, hogy elkerülhetőek legyenek a későbbi viták és a NAV által alkalmazott jogkövetkezmények.
