Így kerülje el az adóbírságot
A szerződések a gazdasági élet alapvető elemei, de magánfelek közti jogviszonyok rendezésére is alkalmasak. Természetesen a jogszabályok számos követelményt meghatároznak a szerződésekkel szemben általánosságban és a különféle szerződéstípusok vonatkozásában is, emellett azonban vannak olyan kritériumok, amelyeket kifejezetten adójogi megfontolásból kell szem előtt tartani. Az adóhatóság ugyanis különös figyelmet fordít a szerződések ellenőrzésére, hogy kiszűrje az adóelkerülést és a további jogsértéseket. Bejegyzésünkben áttekintjük, mit kell tudni a NAV-kompatibilis szerződésekről.
Milyen kellékei vannak egy szerződésnek általánosságban?
szerződés Polgári Törvénykönyvünk meghatározása szerint a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A Ptk. számtalan szerződéstípust meghatároz, a mindennapi életben nagyon gyakori például az adásvétel, emellett nem ritkák a bérleti vagy megbízási szerződések sem, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy polgári jogunkban típusszabadság uralkodik, azaz a különböző szerződéstípusok elemei vegyíthetők és új típusok is létrehozhatók.
Melyik szerződésekre kell nagy hangsúlyt fektetni?
A NAV elsősorban azokat a szerződéseket vizsgálja, amelyek jelentős adókockázatot hordoznak magukban. Ennek megfelelően több szempontból is kiemelt figyelmet kap például az ingatlan adásvételi szerződések esetén a vételár, melyet a magánszemély felek gyakran nem a valóságnak megfelelően tüntetnek fel, amit a NAV súlyos bírsággal is sújthat. Ez szolgál ugyanis a bevétel, ezáltal pedig az adóalap meghatározásának alapjául, valamint lényeges az üzletszerű ingatlanértékesítés szempontjából is. E körben lényeges kiemelni, hogy már egyetlen ingatlan értékesítése is minősülhet üzletszerűnek, amennyiben az adott személy szokásos vagyoni viszonyaihoz képest az adásvétel jelentősen nagy jövedelmet eredményez. Ebben az esetben az értékesítés gazdasági tevékenység körében történik, ezáltal magasabb adóteher sújtja (hiszen ebben az esetben például a magánszemély is ÁFA-alannyá válik).
A fentieken túl a szerződések elkészítése során tekintettel kell lenni arra is, hogy egyes, törvényben meghatározott esetekben az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti. A belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok között létrejövő ügyletek esetén a szerződésben, illetve a NAV részére továbbított számlán is meg kell jelennie, hogy az úgynevezett fordított adózás alá esik.
Emellett meg kell említeni, hogy a NAV kiemelt figyelmet szentel a munkaszerződéseknek és megbízási szerződéseknek, hiszen e két jogviszony jellemzői könnyedén összemoshatóak, így jöhetnek létre a munkaviszonynak álcázott, az adó- és járulékkötelezettségek megkerülését célzó megbízási, esetlegesen vállalkozási szerződések. A szerződéstípusok egymástól való elkülönítése szempontjából különösen fontos, hogy a munkáltató utasítási joga jóval szélesebb körű, kiterjed a munka megszervezésére is, ezzel szemben a vállalkozót a megbízó jellemzően egy meghatározott feladat ellátásával bízza meg, amelyet bizonyos kereteken belül saját belátása szerint végezhet el. Annak érdekében, hogy a szerződést az adóhatóság ne kifogásolja egy esetleges ellenőrzés során, szükségszerű odafigyelni a részletekre és ennek megfelelően felépíteni a szerződést.
Mi a helyzet a fiktív szerződésekkel?
A jogszabályi megfelelőségen túl az adóhatóság által folytatott ellenőrzések gyakran irányulnak az úgynevezett fiktív szerződések kiszűrésére, amelyek valótlan gazdasági eseményekről rendelkeznek vagy nem a szerződéses felek között köttettek. Így a NAV gyakran vizsgálja azt is, hogy a szerződésben foglalt tranzakció gazdaságilag ésszerű-e, illetve van-e a felek között olyan kapcsolat, amely befolyásolhatja a szerződés valódiságát. A NAV természetesen a szolgáltatás ellenértékére, így például a bérleti díjra vagy munkabérre is nagy hangsúlyt fektet, ennek kapcsán pedig a banki tranzakciókba is betekinthet. Emellett a megfelelő dokumentáció hiánya, így a teljesítési igazolások hiánya vagy a pénzügyi mozgások nem megfelelő nyomon követése is komoly problémákhoz vezethet, hiszen nagyban megnehezíti a szerződés valós voltának bizonyítását egy esetleges ellenőrzés során.
Milyen következményei lehetnek az ellenőrzésnek?
Amennyiben jogszabálysértés kerül megállapításra, az adózóval szemben különféle jogkövetkezmények alkalmazhatóak, így sor kerülhet olyan intézkedések foganatosítására, mint a lefoglalás vagy az adószám törlése, de akár adó-, illetve mulasztási bírság is kiszabható, valamint késedelmi pótlék fizetése is felmerülhet. Lényeges továbbá, hogy a fiktív szerződéssel érintett jogügylet költségvetési csalásnak minősülhet, ez esetben az adózóval szemben büntetőeljárás is indul.
Összességében megállapítható, hogy a szerződések megfelelőségére nem csupán gazdasági megfontolásból szükséges különös hangsúlyt fektetni, szem előtt kell tartani a NAV által vizsgált jogszerűségi szempontokat is. A jogszabályok betartása és a megfelelő dokumentáció vezetése elengedhetetlen a bírságok és egyéb szankciók elkerülése érdekében, így azt javasoljuk, minden esetben kérje adójogi kérdésekben is jártas ügyvéd segítségét a szerződéskötéshez.
