Hazánkban a rendszerváltást követően kiépült a kis- és középvállalkozói szektor, nagy löketet adva a gazdaságnak. A kis- és középvállalkozások gazdasági szerepe kétségkívül jelentős a magyar gazdaságban, különösen munkaerőpiaci szerepvállalásuk figyelemre méltó, hiszen a vállalkozási szférában foglalkoztatottak közel háromnegyedének biztosítanak munkalehetőséget.
Mitől lehet egy vállalkozás igazán családi?
Fontos megjegyezni a fentiekkel összefüggésben, hogy a gazdaság mozgatórugóinak is nevezhető vállalkozások között megközelítőleg 130 ezer olyan cégről beszélhetünk, ahol a tulajdonosok között valamilyen rokoni szál fedezhető fel. Családi vállalkozásnak/vállalatnak minősülnek méretüktől és eredményüktől függetlenül azok a gazdasági társaságok, amelyek többségi irányítása egy család vagy közös felmenőkkel rendelkező családtagok kezében összpontosul úgy, hogy az irányítás legalább kettő, tulajdonos és/vagy vezető állású családtag stratégiai és/vagy operatív tevékenysége, illetve döntései által érvényesül. Az egy család kezében összpontosuló többségi irányítás alsó küszöbe Nyrt. esetén az üzletrész minimum 25%-a, Zrt., Kft., Bt. és a többi társasági forma esetén minimum 51%-a.
A generációváltás egyes aspektusai
A fent említett vállalkozások vezetői székeiben gyakran hosszú évtizedek óta ugyanaz a személy ül, aki talán már kevésbé képes reagálni a rohamosan fejlődő technológiákra, az adott üzletágban megjelenő innovációkra, gyakran veszélyeztetve ezzel élete munkáját. Ilyenkor jön el a döntés ideje: átruházni a vezetői jogokat és ezzel az egész céget egy kívülálló, olykor ismeretlen személyre vagy a családon belül „átörökíteni” a tudást, természetesen csak akkor, ha létezik megfelelő kvalitásokkal rendelkező jelölt az adott pozícióra. A fenti kérdések nyilvánvalóan az egyéni döntések kategóriájába tartoznak, mindenesetre kiemelten fontosnak bizonyul a cégvezetők számára az utódlásról való mihamarabbi döntés.
A magyar viszonyokról általánosságban elmondható, hogy a generációkon átívelő tudás és tapasztalat, valamint a cég utódoknak történő átadása meglehetősen ritka, azonban a nemzetközi helyzet sem a legmeggyőzőbb e téren: egy globális vonatkozású felmérés alapján a családi vállalkozások 30%-a éli túl az első generációváltást, a második váltás sikeressége mindösszesen 10% körül mozog, a harmadik körös generációváltáson átesett vállalkozások túlélési rátája pedig mindössze 5%.
Az alma… meg a fája?
Természetesen nem hanyagolható el az utódok nézőpontja sem e témában. Induljunk ki a lehető legegyszerűbb esetből: a céget alapító személy fia rendkívül tehetséges a szakmában, megfelelő tudással, tapasztalattal és akarattal rendelkezik ahhoz, hogy átvegye a családi vállalkozást. A fent felsoroltakat nevezhetjük akár konjunktív feltételeknek is, vagyis mindegyik fennállása szükséges ahhoz, hogy sikeresen végbemenjen az átadás. Ez a szituáció is felvethet bizonyos problémákat, főként a tulajdonrész átruházásának mikéntje kapcsán. Kérdés például, hogy az üzletrész kapcsán tényleges öröklés fog-e végbemenni, vagy a leendő örökösnek ki kell vásárolnia a jelenlegi tulajdonost, esetleg ajándékozás vagy egyéb megoldás útján – ilyen lehet a bizalmi vagyonkezelés – révén jut-e hozzá az üzletrészhez.
Emellett pedig tisztázniuk kell a feleknek, hogy a későbbiekben az utód számíthat-e segítségre a volt vezetőtől és hogy milyen elvárások támaszthatóak az újdonsült „főnökkel” szemben.
Azonban mi a helyzet akkor, ha valamely szükséges feltétel hiányzik? Érdemes ebben az esetben is ragaszkodni a vállalkozás családban tartásához? Meg kell említenünk, hogy sok esetben, még ha lenne is kompetens második generáció a családban, gyakran előfordul, hogy az adott személy máshol találja meg a számítását vagy más karrier építésébe kezd. Ilyen és hasonló esetben érdemes a tulajdonosnak elgondolkodnia egyéb alternatívákon is, mint például egy külsős vezető bevonása, a tulajdonrész egy részének értékesítése a társtulajdonosnak (ha létezik ilyen), vagy egy már meglévő munkatárs bevonása a vezetésbe – akár tulajdonrész átadásával -, valamint felmerülhet a bizalmi vagyonkezelés alkalmazása is.
Látható, hogy akár messzire, akár közelre esik az alma a fájától, a családi vállalkozásokon belüli vezetőváltások sem túl egyszerűek, főként az érintettek felkészületlensége, rugalmatlansága miatt. Épp ezért célszerű előre tisztázni ezeket a kérdéseket, ha el szeretnénk kerülni a kellemetlenségeket.
Ha a témával kapcsolatban kérdése merülne fel, forduljon bizalommal a Dr. Nemes Ügyvédi Irodához!
